Erdős Renée

 

Erdős Renée 1879. május 7.-én született Érseklélen egy sokgyermekes, szegény családba.

Az iskolai tanulmányai után Budapesten tanult színésznőnek, viszont ő inkább az írást választotta.

A Hét költőjeként kezdte a pályafutását, amely 1890-1924 között  társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től pedig  politikai és irodalmi szemle volt.

A Hétben megjelent írásai által ismertté vált a női lélek merész ábrázolási módjával és szenvedélyes írásával. Regényeit és költeményeit sok lány és nő csak titokban merte olvasni, mert féltek, hogy ledér hölgynek fogják őket tartani, ha megtudná a többi ember, hogy milyen műveket olvasnak.

Mai szemmel nézve ez már butaságnak tűnik, ám az akkori korban más szabályok szerint éltek az emberek. Renée a legerotikusabb magyar írónővé vált, írásait a mai napig is sokan olvassák.

Ő volt az első magyar nő az irodalomban, aki meg tudott élni az írásból.

Magánéletéről annyit lehet tudni, hogy miután szakított Bródy Sándorral (magyar író, drámaíró és publicista) egy olaszországi kolostorba vonult, ahol katolikus hitvallású lett. 

1913-ben feleségül ment Fülep Lajoshoz, ( Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár). A párnak két gyermeke született, de a házasságuk nem tartott sokáig, ugyanis 1918-ban elváltak egymástól. 

Versek

-Leányálmok

-Versek

-Jöttem hozzátok. . .

-Aranyveder

-Sibyllák könyve

-Egy perccel alkonyat előtt

Regények

-Ősök és ivadékok

-Santerra bíboros

-A nagy sikoly

-Báró Herczfeld Clarisse

-Lavinia Tarsin házassága

-Az indiai vendég

-Brüsszeli csipke

-Hajnali hegedűszó

-Árgirus

-Szemünk fénye

-Édes Rosamunda

-Lysias (Réz Bálint álnéven)

-Gránátvirág

-Antinous: Egy szerelmes nyár története

-Sába királynője 

Színművek:

-János tanítvány

-Assisibeli zsoldos

 

Aláírása:

 

Érdekességek: Böszörményi Gyula Ambrózy báró eseteiben feltűnik Erdős Renée karaktere, mint Mili kisasszony legjobb barátnője, aki a szabad szelleműségéről és szenvedélyes írásairól ismert.

Roppant szerethető karakternek mutatja Gyula a könyv sorozatban, én személy szerint nagyon szeretem Renée is, mert vele még színesebb lett a történet.

A másik

A kezem forró – de a kezed
Hűvösszent kezed, fektesd csak bele
Ne félj, nem égeti meg…
Én nevetek, én nevetek…
Mert én és a testem már külön élünk
S egymásról keveset tudunk,
S egymásnak (ah ideje már)
Többé nem hazudunk.

S ha azt mondom: én, a lelkemet értsd,
Amely Istentől szárnyakat kapott
S a földről az égbe csapott.
Mert csak ez ami bennem nem titok –
A többi, a Másik, az asszonyiságom?
E nagy talány – nézd kacagok –
Miért törjük a fejünket egy talányon?

Miért lennénk mi nyugtalanok,
Mert itt valahol a közelben
Lappangva, busán, hallgatag
Lakik egy árva ismeretlen,
Akiről nem tudjuk miért él,
Mire vár, mire gondol, alszik-e vagy zokog?

Miért lennénk mi nyugtalanok?