2019. július 17., szerda

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

Író: Rácz-Stefán Tibor
Cím: Túl szép
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Műfaj: LMBTQ
Oldalszáma: 392 oldal
Megjelenési éve: 2015

"Ő az első, aki nem kér belőlem.
Ő az első, aki a vállamra hajtotta a fejét. Ő az első, akit szívesen átöleltem. Ő az."

A történetről

Spoilert tartalmaz! 
A történet főszereplője két fiatal srác, Márk és Olivér. Mindketten egyetemre járnak, viszont Márk csak néhány hónapja költözött fel Budapestre. Márk túlsúlyos, ezért sok megrázkódtatáson ment keresztül. Számomra nagyon közel áll ez a téma, hiszen én is gyermekkorom óta túlsúllyal küzdök. Márkhoz hasonlóan engem is gúnyoltak, sőt volt egy olyan eset is, hogy az utcán elsétált mellettem egy srác a barátnőjével és röhögtek rajtam, majd így szólt a fiú: "Szia Glória!". Glória a Madagaszkárból, értem én egy víziló vagyok. Gondoltam ezt akkor, de ma már tudom, hogy ez nem igaz. Könnyű mondani azt másoknak, hogy ne foglalkozz velük.
Én tudom, hogy Márknak milyen nehéz lehetett feldolgozni az állandó gúnyolódást. Ráadásul őt azért is elítélték, mert meleg. Viszont Márk annyira jószívű és elképesztő, hogy a fiatal kora ellenére ennyire független és önálló személyisége van. Még csak 18 éves, de már külön lakásban él a legjobb barátnőjével, Dorinával. Szerintem sokunk tudja már sajnos, hogy a lakás bérleti díja nagyon drága, épp ezért Márk is diákmunkát vállal, hogy fedezni tudja a kiadásait. A fiú egy adatrögzítői állásra jelentkezik, amelynek az állásinterjúján találkozik először személyesen Olivérrel. 

" Egy olyan kövér srác, mint én, ne álmodozzon Rómeóról. "

Olivér híres úszó, de sajnos dopping ügybe keveredett, ezért már nem űzi profi szinten a sportot. Márkhoz hasonlóan neki is szüksége van egy állásra, az anyagiak miatt. Olivér magabiztos és megnyerő személyisége elérte a célját az állásinterjún, így az állás az övé lett. Persze ezen meg sem lepődtem és bár titkon sejtettem, hogy Márkot is felveszik, azért olvasás közbe keresztbe tettem az ujjam, hogy neki is sikeresen legyen az interjú. Szerencsére Márknak is sikerült, sőt nagyon ügyes volt! Így a fiúk délutántól estig, nap, mint nap kettesben voltak. 
Olivérnek nem igazán volt szimpatikus Márk, hiszen a fiú kerülte a szemkontaktust és a legtöbbször a cipője orrát nézte vagy zenét hallgatott. 

" Nem depresszió ez, csak nincs kedvem az emberekhez. Mit kell ezen túlmagyarázni? "

Őszintén szólva teljesen megértem mindkét srác nézőpontját. Márkot azért értem meg, mert ha túlsúlyos az ember valóban kerüli a szemkontaktust, mert nem szereti látni az emberek szemében a gúnyt vagy ami még rosszabb, a szánalmat. Olivért pedig azért értem meg, mert valóban nagyon idegesítő ha kommunikáció közben a másik fél nem tartja a szemkontaktust. 
Ami nagyon tetszett a könyv elején az az volt, hogy a főszereplők nem is igazán beszélgettek egymással. Magukban mondtak egymásról véleményt és pont ezért volt szuper ötlet, hogy mindkét srác szemszögéből megismerhettük a sztorit. Olivér is csak azt látta, hogy milyen kívülről Márk. Igen, ő is lekövérezte a fiút magában. De aztán kiderült, hogy van egy közös dolog kettőjükben. Mindketten melegek. Ettől kezdve kicsit lazábban viselkedett Márk is és egyre többet beszélgettek. Nekem az tetszett az egész könyvben, hogy lassan bontakozott ki a főszereplők kapcsolata. 
Őszintén megmondom, hogy nem sok meleg témájú könyvet olvastam. Viszont mangát annál többet, hiszen évek óta imádom a yaoi mangákat és animéket. Szóval nekem ez lényegében új is volt meg nem is, műfaj tekintetében. Egy kicsit izgultam, hogy milyen is lesz az a bizonyos +18-as rész, de nagyon kellemesen csalódtam benne, hiszen nagyon igényesen voltak megírva ezek a jelenetek is. 


Szereplők

Márk: Márkkal nagyon tudtam azonosulni a súlyproblémája és az önértékelési zavarai miatt. Mint említettem már kicsit fentebb, engem is gyakran cikiztek a súlyom miatt és ezt a mai napig sem sikerült teljesen feldolgoznom. Márk egy csupa szív ember és egyszerűen nem értem, hogy miért kellett őt bántani. Miért zavarja azt az embereket, ha az ember társuk testesebb? Attól még nem gyengébb, nem rosszabb. Sőt... 

" Nem a külső számít. Rohadtul nem. "

Nagyon sajnáltam őt, amiért ennyi rossz dolgon kellett neki keresztül mennie. Az apukája pedig egy szörnyeteg volt. :( De a nagynénje és az unokahúga, valamint az unokaöccse nagyon aranyos volt, szimpatikusak voltak a számomra. Amit még nagyon szerettem Márkban az a zene iránti szenvedélye volt. Nagyon aranyos volt, hogy a munkája során, vagyis egy adatrögzítői munkakörben is a zene motiválta őt és így sokkal gyorsabban és hatékonyabban dolgozott, hiszen a zene ütemére gépelte az adatokat. 
Márkot nagyon megszerettem mert jószívű, kedves, megértő és kitartó karakter volt. Hatalmas kedvencem volt. 

Olivér: Olivér híres úszó volt nem olyan régen. A családja zűrös és eddig két legjobb barátja volt, Botond és Ricsi. Utóbbi elárulta őt és véleményem szerint emiatt jogosan neheztelt rá Olivér. Márkkal nem indult a legfényesebben a kapcsolata, de idővel egyre komolyabban kezdte el érdekelni a másik fiú. Olivér jellemfejlődése számomra hatalmas meglepetés volt. A regény kezdetén azt hittem, hogy egy beképzelt ex-sportoló a srác. De én mekkorát tévedtem! Hatalmasat! Ez a srác figyelmes, együttérző, védelmező és kitartó. Most komolyan, ki ne szeretne bele egy ilyen fiúba? Az én szívemet megdobogtatta és kezdem elhinni azt a híres mondatot, amely sok nő száját elhagyta már. " A jó pasik mind melegek. " 😆 Csak viccelek, de komolyan nagyon megkedveltem Olivért és nagyon örültem annak, hogy Márkkal egymásra találtak. 

" Soha nem csokolóztam, de veled bármikor. A csók a lehető legbensőségesebb dolog, és az összes csókom a tiéd. "

Dorina: Dorinát a regény elején kedveltem, mert aranyos lány volt. De mikor Márkkal lekezelően bánt és őt hibáztatta a saját felelőtlensége miatt, sikerült megutálnom őt és cseppnyi sajnálatot sem éreztem iránta. Ha a könyvben ki kellene emelnem egy szereplőt, akit nagyon nem kedveltem, az mindenképpen Dorina lenne. 

Botond: Botond Olivér legjobb barátja és nagy nőcsőbász. Nem tudtam meg róla sok mindent, de ami kiderült róla az nagyon szimpatikussá tette őt a szememben. Például, hogy a legjobb barátja meleg és heteroszexuális létére elkísérte őt egy meleg bárba. Azért ezt nem hiszem, hogy sok srác bevállalná, szóval mellékszereplőként tőlem mindenképpen kap egy hatalmas piros pontot.

Ricsi: Ricsi egykor Olivér egyik legjobb barátja volt. Mindig is irigy volt Olivérre és sokkal gyengébb úszó volt, mint ő, ezért dopping botrányba keverte Olivért. Bár rosszat követett el és nem viselkedett jó barátként, én még is sajnáltam őt. 😢 

Viki: Viki Márk barátnője és egy egyetemre járnak. Cuki és céltudatos lány. Kíváncsi vagyok rá, hogy az ő sorsa hogyan alakul majd. Szívesen olvasnék róla egy külön könyvet. Mondjuk Botondot megszelídíthetné... :) Szerintem ők ketten klassz kis páros lennének. Bocsánat, túl sokat álmodozok és élénk a fantáziám! 

LMBTQ

Csak azt tudom mondani, hogy ezentúl keresni fogom az LMBTQ témájú könyveket, mert nagyon tetszik ez a fajta műfaj. Olivér és Márk kapcsolata lassan kezdődött, de annál forróbb és szenvedélyesebb lett a könyv végén. 
Olyan jó volt olvasni egy olyan könyvet, amelyben túlsúlyos volt a szereplő és még is rátalált a szerelem. Olyan szerelem, amely során két sebzett szívű fiú meglelte azt a személyt, aki képes begyógyítani a sok éveken át szerzett lelki sebüket és sérülésüket. Olivér először Márk lelkébe szeretett bele, majd a szeme elé tárult a fiú külső szépsége is, mint pl.a csodaszép szeme, a puha ajka és bőre. Márk először Olivér szép külsejébe szeretett bele, majd ahogy egyre inkább elmélyült a kapcsolatuk, rájött arra, hogy ez a fiú figyelmes, odaadó és úgy szereti őt, ahogyan van. 
Az tetszett leginkább a könyvben, hogy fontos tényezőt játszott a fiúk belső értéke és megmutatta azt, hogy nem a külső fontos mindenkinek. Vannak emberek, akik a másik belső értékeit fontosabbnak tartják, mind sem azt, hogy tökéletes alakkal rendelkezzen. 

Imádtam ❤
Kedvencem lett ❤ 


Kedvenc szereplőm: Olivér
Kedvenc mellékszereplő: Botond
Kedvenc jelenet: Mikor Olivér részeg volt és elsőként csókolta meg Márkot. 
Kedvenc idézet: " Néha eljön az életben az a pillanat, amikor kár tagadni a tagadhatatlant. "

Kinek ajánlom a Túl szép című könyvet?
Annak ajánlom, aki szeretne egy olyan romantikus regényt olvasni, amely nem a megszokott, hanem egy komolyabb és mélyebbre szántó témát dolgoz fel. Illetve az LMBTQ műfaj kedvelőinek is nagyon tudom ajánlani, mert szerintem ők is imádni fogják! 
Szeretném megköszönni a lehetőséget Rácz-Stefán Tibornak és a Könyvmolyképző Kiadónak! Hatalmas öröm számomra, hogy üzenetben megkerestél engem Tibi és hogy bizalmat adtál nekem! A Könyvmolyképző Kiadónak pedig köszönöm a recenziós példányt! 

Köszönöm az élményt és a lehetőséget! De azt még inkább köszönöm, hogy megismerhettem Olivér és Márk nem mindennapi történetét! ❤
Heni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Indigo póló