A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Arany Pöttyös. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Arany Pöttyös. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. október 20., vasárnap

Ashley Carrigan: Suttogó-völgy

Író: Ashley Carrigan
Cím: Suttogó-völgy
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Műfaj: Történelmi romantikus
Oldalszáma: 328 oldal
Megjelenési éve: 2018
Borítót készítette: Rácz Tibor

" - Higgye el, Catherine, én ugyanígy érzek. Most olyannak láthatom magát, amilyennek még soha. 
- Mire gondol? A külsőm sajnos kissé megtépázott és rendetlen. Elnézését kérem . . .
- Nem, ezzel ne is törődjék! Gyönyörű, mint mindig. Másról beszélek. Ön most sebezhető, teli érzelmekkel, aggódással, félelemmel és reménnyel. Erős, ugyanakkor törékeny és bizonytalan, mert olyan dolgok történnek, melyek felett nincs hatalma. Bevallom, irigylem a szeretteit, és azt kívánom, bár értem is így aggódna valaki, és a szívén viselné a sorsomat - mondta Gray komoran. "
Ashley Carrigan: Suttogó-völgy című kötete már a megjelenésekor igen mély benyomást tett rám. Köszönhető ez elsősorban a műfajának, hiszen a történelmi romantikus az egyik, hanem a leginkább kedveltebb műfajom könyvek tekintetében.
Az ősz és a hideg beköszöntével vágytam egy szívet melengető történetre, így a kezembe vettem a Suttogó-völgyet és azt hiszem ennél jobb döntést nem tehettem volna. Röviden szólva egyszerűen magával ragadott és teljesen más világba kalauzolt el az író nő. Egy jobb, reménnyel teli és érzelmekkel teli világba, amelyet imádtam.

A történetről

A történet főszereplője egy ifjú özvegy asszony, Lady Catherine Ashby. Catherine 6 éve volt özvegy. A hajdani férje egy lovas balesetben történt fejsérülés miatt az életét vesztette. Catherine ezután visszavonult és zárkózott személyiség lett. A húgával és annak férjével élt. A történet kezdetén megismerhetjük Lady Ashby és családja új lakóhelyét, a Suttogó-völgyet. A Suttogó-völgy a legenda szerint a korai középkorban, egy csatában itt vesztette életét egy nemes lovag. A kedvese utána jött, hogy megkeresse a testét a harcmezőn a sok elesett között. Úgy mesélik, a meghasadt szívű lány szólongatja az elveszett lovagot, az ő fájdalmas hangját hallani még ma is dombok között szállni.
A történet onnan vált számomra igazán érdekessé, mikor Lady Ashby először találkozott Mr.Gray-el Williamsék bálján, aki a Suttogó-völgy másik részében él. Mr. Gray vagyis keresztnevén Francis és Catherine között már az első pillanatban is szikrázott a levegő. Ezt így könyvön át is teljesen érezhető volt. Az pedig, hogy ők ketten régebben üzleti kapcsolatban álltak egymással, ami sajnos rosz véget ért, csak még inkább izgalmasabbá tette a kettőjük közti különleges kapcsolatot. Mr.Gray és Catherine kapcsolatát eleinte teljesen félreértette a többi nemes, ezért pletykálni kezdtek róluk. Azt híresztelték róluk, hogy szeretők. Ezt viszont egy fiatal férfi nagyon nem nézte jól szemmel. Ez a fiatal férfi Christopher volt, ki szerelmes volt Lady Ashybe. Nem mellesleg jó barátja volt Francisnek is. Azt gondolhatnátok, hogy ez egy szerelmi háromszög, de ez egyáltalán nem az volt, hiszen a fiatal férfi érzései nem találtak viszonzásra. Én nagyon sajnáltam ezért Christophert, mert nem volt ő rossz ember, csak a szerelem elvette az eszét. De azt el kell ismernem, hogy Catherine-hez sokkal jobban illett Francis. Catherine egy erős nő volt végig a történetben, mindezek mellett okos és jószívű teremtés is. Nem csodálom, hogy Francis egyre inkább többet kezdett el iránta érezni.
Számomra ez a könyv megmutatta, hogy bizony a sok rossz után is szabad és kell is reménykedni. Mindenki megérdemli a boldogságot. Lehet, hogy erre a boldogságra éveket kell várnunk, de higgyétek megéri kitartónak és erősnek lennünk. A könyv 3/4-nél éreztem egy kicsike keserű ízt egy kellemetlen karakter iránt, akit valószínűleg ti sem igazán fogtok kedvelni.
Összességében számomra hatalmas kedvenc lett a Suttogó-völgy című regény. Imádtam a karaktereket, a történetet és azt, hogy megmutatta nekem ismét, hogy bizony a magyar írok közt akadnak kiemelkedően tehetségesek is. Jelen esetben Ashley Carrigan, akit kivételes tehetségnek tartok és reménykedek benne, hogy még sok-sok gyönyörű és izgalmas történetet olvashatunk tőle a közel jövőben.

Szereplők

Catherine: Lady Ashby, egy özvegy asszony. A könyv elején még ridegnek és zárkózottnak tűnt. Viszont ahogy haladtam a történettel úgy egyre inkább megkedveltem, mert erős, okos, jószívű és szeretettel teli karakter volt. Olvasás közben egész végig szorítottam, hogy rátaláljon a neki szánt útjára és hogy boldog legyen.

Francis: Mr.Gray egy karizmatikus, magabiztos és különleges férfi. Már az első pillanatban magával ragadott a személyisége, mert sokáig nem is igazán tudtam rajta kiigazodni. Vajon komolyak a szándékai vagy csak játszadozik? Annyit kell mondanom, hogy nem volt tökéletes férfi és pont ezért volt élethű! Voltak hibájai, mint mindenkinek és nagyon tetszett, hogy az író nő nem a sablonos, tökéletes könyves pasi karaktert vette mintázatul, hanem kitalálta ezt sodró erejű és szenvedéllyel teli férfit. Nagyon szerettem őt is, akárcsak Catherine-t.

Christopher: Christopher Williams egy fiatal férfi, aki szerelmes Catherine-be, mindezek mellett Francis jó barátja. Be kell vallanom, hogy számomra ő volt a kedvenc szereplőm, annak ellenére is, hogy rengeteg hibája volt és sok butaságot követett el. Egyszerűen nem tudtam rá haragudni, mert őszinte volt és nyíltan vállalta az érzéseit. Teljesen megértettem Catherine-t, amiért a viszonzatlan érzései ellenére még sem hagyta őt hidegen a fiatal fiú.

Elinor: Elinor Williams Christopher húga, aki jó barátnője lett Catherinek. Kedves lány és ami miatt leginkább kedveltem őt, azaz volt, hogy nem volt benne semmi rossz indulat és a legnehezebb pillanatokban is őszintén elmondta a barátnőjének, hogy ő neki a testvére oldalán kell állnia. Örülök annak, hogy őt is megtalálta a boldogság és a szerelem. Valóban szerethető karakter volt.

Chanti: Spoiler! Chanti Francis örökbe fogadott lánya. A szülei meghaltak és az édesapja jó barátja volt Francisnak, így a férfi befogadta még kislány korában. Chanti indiai származású, ezért páran nem fogadták el a bőr színe miatt. De szerencsére a későbbiekben az ő helyzete is megváltozott. Jellemét tekintve nagyon hűséges és barátságos fiatal lány volt. Kifejezetten megkedveltem őt is.

Alexis: Na jó. .. Gyűlöltem őt! Nem is írok róla nektek többet, mert azt szép szavakkal nem igazán tudnám kifejezni. :)

💖💖💖💖💖 +💖 /5 KEDVENC LETT

Kedvenc szereplőm: Christopher, Francis
Kedvenc idézetem: " - Ha most valaki meglátna így minket, azon nyomban el kellene vennem magát feleségül - dörmögte szórakozottan. 
Catherine elmosolyodott, és felpillantott rá. 
- Én pedig kénytelen lennék magához menni. "

" - Bár engem tudna úgy szeretni, mint őt! Én itt vagyok, bármikor, ha szüksége van rám, megtalál. "
Kedvenc jelenetem: Amikor Francis és Catherine a híd alatt melegítették egymást a testükkel, így védekezve a rettentő hideg ellen. 

Kinek ajánlom a Suttogó-völgy című regényt?
Mindenkinek, akik szeretik az igényes, romantikus regényeket és természetesen minden történelmi romantikus műfaj kedvelőnek! ❤

Borító: A borítót Rácz Tibor készítette, amely szerintem gyönyörű! 💗 Nagyon tetszik a sejtelmessége és a sötét színek használata. Ezáltal sokkal szembetűnőbb a hölgy zöld szeme. Nagyon illik a történethez. 5/5 pont.

Te is elszeretnéd olvasni? Itt rendelheted meg:

2017. augusztus 5., szombat

Soulless - Lélektelen


Író: Gail Carriger
Cím: Soulless - Lélektelen
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Könyv megjelenése: 2012
Könyv terjedelme: 376 oldal

Hány sütit érdemel?
🍪🍪🍪🍪🍪

Itt tudod megrendelni:


Az egyik kedves levelezőtársam nagyon dicsérte a Napernyő Protektorátust, ezért bátorkodtam én is megvásárolni a sorozat első részét és el is olvastam, amint a kezeim közé került.
Nos, a történet főszereplője egy Alexia nevű hölgy, akit a sötétebb bőre és telt idomai miatt gyakran kinéznek a megszokott és unalmas angol hölgyek közül. Így a sors úgy hozta, hogy Alexia a 26 éves kora ellenére még nem ment férjhez. Persze ez a mai korban teljesen normálisnak mondható, hiszen ma már sok embernek fontosabb a karrier, mint az, hogy családot alapítson. Viszont a viktoriánus korabeli Angliában igencsak ferde szemmel nézték az idősebb hajadonokat.
Tudni illik Alexiáról, hogy lélektelen. Magyarán szólva nincs lelke.

"-Mondja, miért olyan nehéz magával mindig?- kérdezte Lord Maccon elkeseredve, mire Alexia elvigyorodott.
-Talán mert nincs lelkem?- vetette fel.
-Józan esze, az nincs- javította ki a gróf.-"


 A másik fontos szereplőnk Lord Maccon, a makacs és szexi vérfarkas.

"Lord Maccon általában nagyra értékelte az érzéki vonalvezetésű nőket, akiken volt mit fogni – és harapni."

Lord Maccon és Alexia között a kémia már a könyv első néhány fejezéteben is érezhető. Rendkívül mód élveztem olvasni, ahogy ők ketten civakodnak. Két makacs és önfejű személyiség csatája ez, akik nem tudják hogy hogyan is mutassák ki vonzalmukat a másik iránt.

"– Teljesen semmibe vett engem az az átkozott nőszemély! Az egész estét egy tudóssal flörtölte végig! Egy jenki tudóssal, ha látott már ehhez hasonló visszataszító dolgot! – A gróf mérgében most kifejezetten skótnak tűnt.
Lyall professzor beletörődött, hogy a dolgok ilyetén állása szerint aligha fog mostanában hasznos munkát végezni. – Legyen igazságos, uram! Ön határozta el előbb, hogy ügyet sem vet rá.
– Hát persze, hogy ügyet sem vetettem rá! Ezen a ponton az ő feladata volna, hogy közeledjen. Én éppen eléggé nyilvánvalóvá tettem az érdeklődésemet.
Csönd.
– Én csókoltam meg őt – magyarázta Lord Maccon sértődötten.
– Hm, no igen, volt részem abban a kétséges örömben, hogy tanúja legyek ennek a, khm, nyilvános eseménynek."


Mellékszereplők közül is volt egy pár, akiket nagyon megkedveltem. Ott van például Ivy, Alexia legjobb barátnője. Igazán egyedi karakter, és nem csak a díszes kalapja miatt mondom ezt, hanem a személyisége miatt is. :D Lehet, hogy külsőleg egy hibbant nőszemélynek tűnik, ám valójában igenis a helyén van az esze.
Illetve nagyon kedveltem még Lyall professzort és  Lord Akeldama-t.  

A történet érdekes volt és izgalmas. Egyébként is kedvelem az urban fantasy műfajú könyveket, de ez a regény a maga angol humorával teljesen levett a lábamról.
Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy humoros de egyben még is izgalmakkal teli fantasy regényt olvasni. :)

Borító: 5/4
Fülszöveg: 5/5
Történet: 5/5*
Kedvenc szereplő: Alexia, Lord Maccon 

Henrietta

 

2017. augusztus 1., kedd

A csábítás kilenc szabálya


Író: Sarah MacLean
Cím: A csábítás kilenc szabálya
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Könyv megjelenése: 2013
Könyv terjedelme: 496 oldal

Hány sütit érdemel?
🍪🍪🍪🍪🍪

Itt tudod megrendelni:

Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban.
Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!
De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.
Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk.













Már serdülő kislány korom óta odáig vagyok a történelmi romantikus regényekért, ezért már pár hónapja kinéztem magamnak ezt a könyvet. Viszont sokáig halogattam az olvasását, de végre kezembe vettem és meg kell mondanom teljesen magába szippantatott a története.
Ugye adott egy vénkisasszony, aki önértékelési gondokkal is küzd a testalkata és a neve miatt. Viszont pár évvel ezelőtt egy éjszaka, mikor a bálból elmenekült Callie és inkább egy padon álmodozott, megjelent előtte Gabriel Ralston. Gabriel jóképű, igazi szoknyapecér. Még is képes volt pár perc alatt boldoggá tenni Calliet a bókjaival és őszinteségével. A lány szerelmes lett a férfiba. Még évek múltán is csak Gabriel jár az eszébe.
 "Közelebb hajolt hozzá, nagyon lassan, mintha attól félt volna, hogy megijeszti. Egy rövid pillanatig ajkaival hozzáért a szájához, de a lány rögtön félreugrott, és a szája elé kapta a kezét."

De a kisasszony megelégeli a mostani helyzetét, ezért ír egy kilenc pontból álló listát, amelyen a következők szerepelnek:
1. Szenvedélyesen megcsókolni valakit.
2. Szivarozni és whiskyt inni.
3. Férfi nyeregben lovagolni.
4. Vívni.
  5. Párbajozni.
6. Pisztollyal lőni.
7. Férfiklubban kártyázni.
8. Végig táncolni egy éjszakát.
9. Úgy öltözni, hogy szépnek tartsanak csak egyetlen egyszer.

"– Az átkozott listájára gondol, ugye?
– Nos, ön kívánta, hogy a kísérete nélkül ne pipáljak ki egyetlen további pontot sem.
– Igen, ez így van.
– Természetesen Oxfordot is megkérhetném… – kezdte, de félbehagyta a mondatot, ami a férfiból halk nevetést váltott ki.
– Látom, kezd rájönni, hogyan játszadozhat velem, maga kis bestia. Nos, rendben. Akkor kipipálunk egy újabb tételt a listáján. Melyik legyen az?"


Nagy reményeket nem fűztem a regényhez, hiszen sok hasonló könyvet olvastam már ebben a műfajban. Viszont ez kiemelkedik az eddigi összes olvasott könyveim közül. És nem a történelmi romantikus regények közül, hanem komplex, az összes műfaj közül.
Hogy miért?  
Mert elbűvölt és magával ragadott a történet. Calliet, a főhősnőt nagyon megkedveltem, mert nem félt neki állni a kilenc pontnak. Pedig valljuk be, hogy ezek a pontokat igen nehezen lehetett végre hajtani az akkori korban, hiszen a társadalom szemében ezek elfogadhatatlan cselekedetek voltak a hölgyek számára.
Gabrielt pedig imádtam. Igazi férfi, akit nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla. Szenvedélyes, vicces és szerethető karakter. 

"– Figyelj most rám. Mindent nem is tudok felsorolni, ami szép rajtad – el lehet veszni a szemeidben, a csodaszép, telt ajkaidban, a selyemfinom hajadban, a lágy, telt vonalaidban, az alabástromszínű, hibátlan arcbőrödben, és abban, ahogy finoman elpirulsz. Nem is beszélve a melegségedről, aztán arról, hogy milyen okos és humoros vagy, és arról, ahogy engem mindig elvarázsolsz, ha csak belépsz egy szobába."

Összességében oda és vissza vagyok még most ezért a könyvért. :)
Ajánlom mindenkinek aki szereti a romantikus, humoros regényeket egy kis erotikával megfűszerezve.  

Borító: 5/5
Fülszöveg: 5/5
Történet: 5/5*
Kedvenc szereplő: Gabriel


Henrietta


 

2017. július 23., vasárnap

Outlander - Az idegen

 Outlander - Az idegen

Író: Diana Gabaldon
Cím: Outlander - Az idegen
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Könyv megjelenése: 2010
Könyv terjedelme: 912 oldal

Hány sütit érdemel?
🍪🍪🍪🍪🍪+🍪

Itt tudod megrendelni:



1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után, amikor keresztülsétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen "sassenach" lesz belőle, vagyis idegen a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön...Urunk 1743. évében.
Miután az általa ismeretlen erők visszasodorták az időben, Claire olyan intrikák és veszélyek közé pottyan, amelyekre az élete is rámehet...továbbá a szívét is összetörhetik. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias, ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.

Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a könyvet, az a szédületes lenne.
Imádtam mind a 910 oldalát. Kereken két hétig olvastam, ami nem kevés idő. Ennek ellenére mégis úgy érzem, hogy túl hamar végeztem vele. Olvastam volna tovább és tovább. De hála az Istennek és a tehetséges írónőnek van még további három része, amitől megnyugodott a lelkem, mert minél tovább szeretném olvasni ezt a csodálatos történetet.

Csoda, hogy biztonságban érzed magad velem egy szobában, te angol lány.

Ami a könyv elejét illeti, egy kicsit megijedtem, mert először nagyon nem volt szimpatikus számomra Claire. Úgy gondoltam és igazából még most is úgy gondolom, hogy ő és a férje nem igazán szerették egymást. Személy szerint én nem így képzelek egy igazi házasságot. Ha valakivel megesküdünk, hogy a halálunk napjáig és azon túl is szeretni fogjuk, akkor bizonyára ezt komolyan is gondoljuk. Ennek ellenére olyan mintha Franket és Clare-t csak a szex tartotta volna egyben. Egykor biztosan szerelemből szerették egymást, de a külön töltött sok év meglátszik a kapcsolatukon. Valamint Franknek az a mondata, miszerint ha Clare a külön töltött idő alatt lefeküdt mással, azt ő megbocsájtja, fölötébb gyanús. Ha most kombinálni szeretnék oda lyukadnék ki, hogy igazából Frank csalta meg Clare-t de ezt nem meri bevallani, ezért a feleségét vádolja hűtlenségért. Nos, ez majd a következő részekben gondolom ki fog derülni.

A sztori onnantól kezdett természetesen érdekes lenni, mikor Clare egyszer csak a 200 évvel ezelőtti Skóciában találta magát. Annyira bele éltem magam és igaz, hogy én sok mindent másképp tettem volna, ennek ellenére a klánban én is talán biztonságban éreztem volna magamat, annak ellenére, hogy angol kémnek tartottak volna. (A külsőmet tekintve inkább olasznak néztek volna, ami szerencsésebb lett volna. :D)
Jamiet elsőnek egy nőcsábásznak gondoltam, amiért csókolózott a szőke, fiatal lánnyal. Akit nagyon nem kedveltem.
Jamie figyelmesen nézegette a poharát. – Lehet, hogy csak szeretnék ágyba bújni veled. – Váratlanul felnézett. -Erre nem gondoltál?
Persze érzékelhető volt, hogy Clare-nek tetszik a fiatal, jóképű fiú, de azt azért nem gondoltam volna, hogy a nászéjszakán le is fekszik vele. Elvégre neki ott van Frank, akit szeret. Igaz, hogy ittas volt már a sok bortól de azért még ettől eltekintve ekkor ferde szemmel néztem rá. Nem köntörfalazok, ki mondom nyíltan, hogy egy repedt sarkúnak tartottam, akinek fontosabb a testi élvezet, mint a szeretet és a hűség. Jamie viszont már ekkor is gyengéd érzelmeket táplált iránta és az, hogy szűz volt még igazán meglepett. Elvégre egy jó vágású, izmos és vicces pasi..szóval nehéz elhinni, hogy még tényleg nem volt dolga nővel. De igazából tetszett is ez a dolog, hiszen a legtöbb könyvben a nő a szűz, és nem a férfi. És miért is ne tartogatná magát egy férfi is a házasságig? Ez nekem nagyon szimpatikus dolog. :)

A könyv közepén egy csöppet már soknak tartottam azt, hogy Jamie mindenhol szó szerint mindenhol neki esik Clairenek, de végül is friss házasok voltak, ezért elnézem ezt nekik.
A fenék elverős rész igazából nem is volt rossz.. Először kicsit megijedtem, hogy ez micsoda barbár dolog, a drága Jamie ennél jobb, de végül csak elverte az asszonya popóját. Ami biztos fájt, de így olvasva csak járt a fejemben, hogy Jamie Mr.Gray felmenője. :D
A mellékszereplők közül kedveltem Frasert és Dougalt. Igen, Dougalt is. Nem egy pozitív szereplő és követett el pár rossz dolgot is, de még is úgy érzem, hogy lelke mélyén ő több ennél. Érdekes karakter.
Akit viszont utálok, az nem lesz meglepő, hogy ki az..amit tett Jamievel borzalmas, szavakat nem lehet rà találni.
A könyv vége felé komolyan aggódtam, hogy most tényleg meg fog halni, de szerencsére nem így lett.
De azt ne értem, hogy egy nővérnek az az gyógyítónak, hogy nem jut eszébe az amputálás?
Én nem vagyok se nővér, se doktor, de az első gondolatom az volt, hogy le kellene vágni a kezét, mert akkor nem terjedne tovább a fertőzés. De ez csak úgy szemet szúrt. A olvasási élményemet nem befolyásolta.

Összességben fantasztikus könyv. Sokkal jobb, mint amire számítottam.
Nagy lelkesedéssel vágok neki a folytatásnak! :)

Borító: 5/5*
Fülszöveg: 5/5
 Történet: 5/5*
Kedvenc szereplő: Jamie

Henrietta